Szegény vagyok, szegénynek születtem,
A rózsámat igazán szerettem.
Az irigyek elrabolták tőlem,
Most lett szegény igazán belőlem.
Elmennék én messze földre lakni,
Ahol engem nem ismer majd senki.
Úgy elmegyek a világ végére,
Hogy ne legyek senkinek terhére.
Rozmaringot ültettem cserépbe,
betettem a kertem közepére.
Rozmaringszál fölnőtt az ég felé,
gyönge vagyok a szeretőm mellé.
Margaréta III.
Svojom donacijom
podržite web stranicu
i autore!