A csermely halkan zúgott, hol útja völgyre nyílt.
Hűs mélyén pisztráng úszott, úgy surrant, mint a nyíl.
Oly tisztán, szépen látszott, én csendben ültem ott,
a vízben vígan játszott és messze csillogott,
a vízben vígan játszott és messze csillogott.
Per favore pensa a una donazione
per supportare il sito
e gli autori!